Em
Az utolsó vágy
Am Em
Az ablak alatt áll
Túlélte az éjszakát
Az utolsó vágy
Egy cigarettára gyújt
És egy pocsolyában megnézi magát
Am D
Az ágyból
Am D
Idegen szerelmek illata száll az ágyból
Az ágyból
Idegen szerelmek illata száll az ágyból
Em D Am
Budapest fényeit már nem én gyújtom meg
Az egész város régóta beteg
És veled is, édes, valahogy másképp' van
Mint ahogyan normálisan lehet
Budapest fényeit már nem én gyújtom meg
Az egész város régóta beteg
Az egész országban valami másképp' van
Mint ahogyan normálisan lehet
Enyém volt régen
Az egész város
A fénynek tudója voltam
Halállal határos
Szuk utcák hívtak engem
Ha hívtak, hát mentem
Vége már
Zuhan a város
Zuhan az élet
Velük zuhanok
Magam is, félek
Furcsán-hidegen
Égnek a fények
Áll a bál
Az utolsó vágy
Az ablak alatt áll
Túlélte az éjszakát
Az utolsó vágy
Egy cigarettára gyújt
És egy pocsolyában megnézi magát
Am G
Emlékszel még, ugye
C Esus4
A kamaszéveinkre
Am G
Ahogy együtt volt az a néhány
C D
Jó barát
De nosztalgikus a nóta
Mert szétszéledt azóta
Az a szépreményű, jó kis
Társaság
És emlékszel, ugye, a lányra
Aki oly sokáig várta
Hogy beleszeressen végre
Valaki
S hogy a valaki te lettél
Arról nem is igen tehettél
De azért nem kellett neked kétszer
Mondani
Am G
Elmentek a régi barátok
F (Dm7) E
És nem jönnek soha vissza már
Te keresd meg a lányt
Tudom, hogy megtalálod
Kicsit haragszik ugyan rád
De azért
Visszavár
Értsd meg, kérlek
Szeret valóban téged
Pedig furcsa vagy néha
Igazán
Színjátékot ne tervezz
Nem kell semmilyen jelmez
Csak menj már, mert vár rád
Az a lány
Em C D Em
Jéghideg ágyban ébredek, tudod,
C D Em
Fény mossa az éjszaka ráncait,
D C Em
Tudom és érzem, hogy merre jársz,
D C
Hiába hiszed, hogy nem vagy itt.
Most sokáig nem látlak, tudod,
Pedig nem vehetem le rólad a szemem,
Lepedõm markolja sóhajod:
Csak te mondod így ki a nevem.
Az illatodban ülve várok egész nap,
Hogy szádban hozd el éltetõ vizemet,
Itt vagy velem, ahogy írom ezt a sort,
Ahogy szemedhez ér, én ott vagyok veled.
Refren:
Gm
Többet nem tudok,
Cm7/G D# F
Csak neked dúdolni halkan,
Gm
Néznek a csillagok,
Cm7/G D# F Gm Gm9 D# F
Bennem most is béke van!
Álom-szakadék mélye vár,
Onnan is vissza hív a szó,
Dalt szül a súlyos félhomály,
Érzem, hogy sírni volna most jó.
Reszket a föld, ha hozzám ér,
Egy-egy békés gondolat,
Amit nekem küldesz el,
Amiben magad is benne vagy.